Na most sokáig nem voltam sehol. Megmondom őszintén időm sem nagyon volt írni. Mostanában volt a Boyai magyar verseny, amin részt vettem, és harmadikok lettünk a csapattal. :)
Na hát zajlott az élet körülöttem. Kedvenc személyem, akit ezentúl Dávidnak fogok nevezni a blogban, ismét felmérgesített. (Na igen, mostantól fogok neveket használni, de a személyeknek nem az eredeti nevét!) Elegem van abból, hogy három nap alatt három ember cseszett át. Egy barátnő, féltékenységből, egy haver, azért mert hangulatember, és egy másik barátnő szintén - csak nem? - féltékenységből. Jó arány, mi?
Nos, a haver, az egy külön téma. Dávid. Eldönthetné, hogy mit akar. Mert vele kapcsolatban több dolog történt.
1.) Kiderült róla, hogy egy nagy nőcsábász.
2.) Becsapott.
3.) Ismét példáját adta,hogy hang- és hangulatember.
4.) Lehet, hogy nem csak haverként tekint rám. De ez nagyon kérdőjeles: ???
Na most ezek a dolgok kicsit nagyon felidegesítettek, mert nem igaz, hogy így hülyét csinál az emberből. De ezt most nem nagyon akaródzik a kicsi ujjaimnak itt leírni, mert ilyenkor több tonnás súly van rajtuk. Mármint akkor, amikor Dávid jön szóba. Na nem azért, mert többet érzek felé, mint barátság. Neem. Nekem van barátom. Vagyis valami olyasmi. Inkább egy kád langyos vízhez tudnám hasonlítani a kapcsolatunkat. Amikor beleültünk (járni kezdtünk), forró volt (dúlt a láv). Ám szépen lassan kezd kihűlni (eléggé ellaposodott az egész, ennek amúgy több oka is van), majd egyszer valaki kiborítja (majd valamelyikünk szakít). De egyenlőre kellemesebb és lájtosabb ülni ebben a félig már hideg vízben. Tudom, ez önző dolog - lenne. De nem szeret ő sem igazán. Vagy ezzel csak nyugtatom magam, hogy mégse vagyok akkora önző szemét, mint amilyennek tűnök? Mmm. Most, Dávid mellett jól jön, hogy járunk. Nem mintha Dávid féltékeny lenne Marcira (a barátom). Nem mintha abban reménykednék, hogy tényleg féltékeny. :)
Na most ennyit mára. Aztán ezt lehet hallgatni: 30y-Bogozd ki :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése