Na, hát eljutottam odáig is, hogy bloglni kelljen.
Tipikus azaz érzés,mintha mindenki háttal állna nekem. Amikor a barátnőim szarnak arra,ami velem történik. Amikor a barátomról kiderül,hogy nem szeret,csak fel akar vágni velem az excsaja előtt. Ja, és én közben rájövök, hogy nem is szeretem őt igazán. Mindezek mellett még teljes életnagyságban belegyalogol az életembe az a személy, aki miatt amúgy is depressziós voltam/vagyok, és erőből szakítja fel a régi sebeket. Aztán rá kell, hogy jöjjek, hogy én még mindig ezt a személyt szeretem, és csak azért lettem 'szerelmes' (hahaha) másba,mert vagy egy hónapig nem beszélünk az igazi szerelmemmel. Mert nem volt sem online, sem élőben nem csíptük el egymást sosem. Most azonban mondom: teljes életnagyságában visszatért. Rejtélyes eltűnésnek nem tudom az okát, de őszintén: nem is akarom tudni. Talán valami csajjal volt. vagy az egyetem... Nem'tom. De nem akarom magam ezzel idegesíteni. Elég az, hogy az illatával, a mosolyával, meg úgy az egész lényével, kisebb szívrohamokat okozott nekem az elmúlt... majdnem egy hétben. Ha csak az online beszélgetéseket is belevesszük. Szóval a szavaival és elkápráztatott. Ismét. Persze ő azt hiszi, hogy én nem szeretem, mert már egyszer elmondtam neki, hogy mit érzek. Szerintem akkor sem vette komolyan. Most meg... barátom van, és elég undok vagyok vele. De hát... már nem merek naivkodni. TÚL naiv voltam vele. Annyiszor megbántott! Most meg... tele vagyok kétségekkel. Az nem kétséges, hogy tetszem neki. Azt nem tudom, mennyire. Azt tudom (???),hogy ki tetszik még neki. És annak a másik csajnak nagyobbak az esélyei. Vagyis nagyobbak lennének, ha nem lenne boldog párkapcsolatban, már vagy 2 éve. Ez mázli. Nekem. Viszont ki tudja, hogy nem talál-e egy jobbat? Ki tudja, hogy van-e esélyem, úgy hogy 4 ..... ......... ......? Nem tudom, hogy a ........... fog-e lépni. Ha nem, akkor tuti megrúgom. Velem nem szórakozhat! (???) Az a baj, hogy ezt nem tartja tiszteletben. Ha már egyszer sikerült elintéznie ... .... ........ ...., hogy az ...... ........ az én ......, akkor illene tennie már valamit. Hiszen testileg vonzódik hozzám, nem is kicsit! Akárhányszor szűk, vagy mélyen dekoltált felsőt veszek fel, beindulnak benne a hormonok, és szinte nyílt színen nekem esik! Na ez mi már? Nem szép tőle! Érezhetne mellé érzelmet is! Lehet, hogy érez... csak elnyomja? Nem tudom... Vagy a nálam ... ..... ....... ........ nem 'engednek' meg neki engem? Lehet, hogy .. befolyásolják? Remélem... mert akkor ezt a béklyót, amit rátekertek eme kedves ......., majd én a .......... letekerem róla! Vagyis megpróbálom felolvasztani őt...
Na mára ennyi nyáladzás elég :) Csak már nem bírom ezeket magamban tartani. A barátaim pedig asszem épp most hagytak faképnél. Talán csak egy időre... de addig én meghalok!!! Amúgy is: ha nincs mellettem ő, ha nem látom, hogy online van, akkor nagyon ideges vagyok! Mit csinált? Tanul? Vezet? Buli? Csajozás? Foci? NAGYON KEGYETLEN!!! Senkinek nem kívánom. Soha nem bírok nyugton lenni. Annyira félek, hogy barátnőt szerez! ...
Na mindegy mára...
napi zene:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése